Október 31-én avatták boldoggá Meszlényi Zoltán (1892-1951) vértanú püspököt Esztergomban.
A szertartásról készült fotók: itt!
Sokorói bringatúra (2009. november 1.)
Vasárnap reggel nyolckor keltünk, s a reggeli után indultunk bringázni. Vagyis csak indultunk volna, mert előbb még pár biciklit át kellett nézni (zárójeles megjegyzés: karácsonyi ötleteink ajándékokhoz: láthatósági mellény, csomagtartó, új fékek ... néhol új kerék, lámpák minden mennyiségben, kézikönyv "hogyanbiciklizzünkhavanváltóabringánkonsnemakarunkazemelkedőnkinyiffanni" címmel, esetleg egy egészen új bicó :)
Azért mégiscsak elindultunk 28-an :) Áttekertünk a Sokorón ("hegy" - völgy - emelkedő - lejtő - még nagyobb emelkedő s még nagyobb gurulás). A fél 11-es misére épp odaértünk Sokorópátkára. A falubeliek csodálkozva nézték, hogy kik ezek a jól nevelt diákok ... s mi persze büszkélkedtünk.
A szentmise után kicsit beszélgettünk a plébánossal, aki szintén nagyon örült, hogy ilyen szép számmal eljöttünk.
Ezután eltekertünk a sokorópátkai nagymamámhoz egy forró teára, amit mindenki mint életmentő teát tart számon. Miért is? Mert még a mise előtt akartuk meginni, de kicsit megcsúsztunk a csomolungmai (na, jó, csak sokorói) hágókon ... s elég hűvös is volt.
Ezután egy dűlőúton elértük a focipályát - sokak örömére.
A szombati "Csendes órá"-t áttettük mára, hogy legyen időnk egy kicsit elcsendesedni. A pátkai temetőben felolvastunk a Szentírásból, elmondtuk közösen az Úr imáját, s mindenki gyújthatott egy mécsest elhunyt családtagjaiért. Ki itt, ki ott sétálgatott a temetőben, s magában imádkozgatott.
Délután egy órára érkeztünk a fogadóhoz, ahol már várt a jó meleg babgulyás :) Mondanom se kell, egy fél tállal se kellett visszavinni belőle ...
"Épp a táv felén vagyunk!" - mondattal (ami azért pár fejben kicsapta a biztosítékot) indultunk is haza.
Mindenki épségben hazatért ... annak ellenére is, hogy a fotók egy része után mást gondolhatnánk. Örültem, hogy a fiúk ilyen hősiesen letekerték a kb. 34 km-es távot.
u.i.: gondolhatnánk, hogy ezután egy prefektusnak minden álma az esti fektetés, sőt álmai netovábbja ... hisz úgyis elfáradtak ... na, perszeeeeeeeeeeeee : (
Ez volt az az este, aminek messzemenő következményeit csak másnap reggel (vagyis hajnalban 5.48-kor) észlelhették a fiúk! ... de ezt már meséljék el ők ...
Azért mégiscsak elindultunk 28-an :) Áttekertünk a Sokorón ("hegy" - völgy - emelkedő - lejtő - még nagyobb emelkedő s még nagyobb gurulás). A fél 11-es misére épp odaértünk Sokorópátkára. A falubeliek csodálkozva nézték, hogy kik ezek a jól nevelt diákok ... s mi persze büszkélkedtünk.
A szentmise után kicsit beszélgettünk a plébánossal, aki szintén nagyon örült, hogy ilyen szép számmal eljöttünk.
Ezután eltekertünk a sokorópátkai nagymamámhoz egy forró teára, amit mindenki mint életmentő teát tart számon. Miért is? Mert még a mise előtt akartuk meginni, de kicsit megcsúsztunk a csomolungmai (na, jó, csak sokorói) hágókon ... s elég hűvös is volt.
Ezután egy dűlőúton elértük a focipályát - sokak örömére.
A szombati "Csendes órá"-t áttettük mára, hogy legyen időnk egy kicsit elcsendesedni. A pátkai temetőben felolvastunk a Szentírásból, elmondtuk közösen az Úr imáját, s mindenki gyújthatott egy mécsest elhunyt családtagjaiért. Ki itt, ki ott sétálgatott a temetőben, s magában imádkozgatott.
Délután egy órára érkeztünk a fogadóhoz, ahol már várt a jó meleg babgulyás :) Mondanom se kell, egy fél tállal se kellett visszavinni belőle ...
"Épp a táv felén vagyunk!" - mondattal (ami azért pár fejben kicsapta a biztosítékot) indultunk is haza.
Mindenki épségben hazatért ... annak ellenére is, hogy a fotók egy része után mást gondolhatnánk. Örültem, hogy a fiúk ilyen hősiesen letekerték a kb. 34 km-es távot.
u.i.: gondolhatnánk, hogy ezután egy prefektusnak minden álma az esti fektetés, sőt álmai netovábbja ... hisz úgyis elfáradtak ... na, perszeeeeeeeeeeeee : (
Ez volt az az este, aminek messzemenő következményeit csak másnap reggel (vagyis hajnalban 5.48-kor) észlelhették a fiúk! ... de ezt már meséljék el ők ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése